Mediátor – coach kombinált képzés

A coach és a mediátor sok szempontból hasonló kompetenciákkal bír, hasonló módszereket alkalmaz. Kérdésekkel próbálja a résztvevőket rábírni arra, hogy saját maguk találják ki mind a két fél számára optimális megoldást. A coach tevékenységéról, oktatásáról, feltételeiről itt olvashatsz.

A mediáció az alternatív konfliktusmegoldás (AKM) egyik formája, melynek során egy „semleges harmadik fél” avatkozik közbe, hogy elősegítse a vitában álló felek között a kölcsönösen elfogadható megegyezést. A mediátor nem ügyész, de nem is bíró, tehát nem ítélkezik, és nem is kényszerítheti a felekre a megegyezést, a döntést. A mediátor abban működik közre, hogy a felek felismerjék a közös célokat, hogy újra megnyíljanak a kommunikációs csatornák, és kölcsönösen elfogadható javaslatok szülessenek a megegyezés érdekében. Ezáltal a közvetítő személy óvatosan kimozdíthatja a feleket a jogok és kötelességek rögeszméjéből és ráirányíthatja figyelmüket saját igényeikre és érdekeikre ezzel megteremtve az átmenetet a konfliktus pozíciójából azon álláspont felé, amely alkalmas lehet egy működő szövetségre.

A mediátor feladatai

A közvetítő legfontosabb feladata, hogy a szembenálló felek közötti indulatokat fékezze, a vita kiéleződését megakadályozza, és olyan módon próbálja irányítani a felek megbeszéléseit, hogy az egyes megbeszéléseken a felek lehetőleg nyíltan feltárják igényeiket, tisztázzák azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a vita kialakulásához, kiéleződéséhez vezettek, és képessé váljanak a vitás ügy megoldásával összefüggő elvárásaik ismertetésére és értékelésére. Ezáltal a közvetítő segítségével megteremtődik annak lehetősége, hogy a felek végighallgassák egymást, a másik fél érveit megismerve a vitás ügyet a másik fél által ismertetett szempontból is végiggondolják, továbbá elemezzék a másik fél által elmondottakat.

A közvetítés

A mediátor pártatlan pozícióját veszélyeztető tanácsot nem adhat, nem dönthet a vitás ügyben, hanem csak segíti a feleket a megoldás megtalálásában. Természetesen azonban a közvetítő a feleket az egyes megbeszéléseken tájékoztathatja a vitás ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekről, ismeretekről, továbbá felvázolhatja más szavakkal az egyik vagy a másik fél álláspontját. Teheti ezt a közvetítő elsődlegesen annak érdekében, hogy közelebb hozza, értelmezhetővé tegye az egyik félnek a másik fél által elmondottakat, a másik félnek a vitás üggyel összefüggő érveit. A legfontosabb szempontnak azonban azt kell tartani, hogy a közvetítő az egyik fél észrevételeit, javaslatait, továbbá a félnek az ügyben kialakított álláspontját objektíven, befolyásmentesen ismertesse, és ezáltal maradéktalanul megvalósuljon a pártatlanság elve.

A közvetítő által lefolytatott közvetítési folyamat bebizonyítja, hogy nem kell fenyegetést, erőszakot alkalmazni egy konfliktushelyzet megoldásában, és így a közvetítés a vita kulturált megoldásának lehetőségét is nyújtja. A megegyezéssel záruló közvetítés befejezését követően a felek között a közvetítés alatt kialakult kapcsolat lehetővé teszi, hogy a továbbiakban is fennmaradjon a közöttük létrejött, egymásra odafigyelő és egymást megértő viszony, amelyeknek alapvetően azokban a folyamatosan fennálló érdekviszonyokban – üzleti kapcsolatokban – van igen jelentős szerepe, amelyek a közvetítői eljárás befejezését követően is fennmaradnak a felek között.

A gazdasági, üzleti mediáció

Üzleti mediáció

Segít neked az üzleti partnered és a vállalkozásod közötti, a vállalkozásodon belüli

különböző viták, jogviták, konfliktusok megoldásában. Célszerű, hatékony, gyors a törvény által szabályozott eljárás. A vállalkozások közötti együttműködés területén felmerülő érdekfeszültségek megoldására hatékony módszer. A mediátor segítségével jövőorientált, kölcsönös konszenzuson és kompromisszumon alapuló megegyezés jön létre.

A mediációs folyamatban a tárgyalás jellegében jelentősen eltér attól, amit az ügyvédek a munkájuk során folytatnak, annak ellenére, hogy a mediáció is magában hordozza a tárgyalás bizonyos elemeit. A legtöbb országban íratlan szabály, hogy ügyvéd ne legyen mediátor.  A mediáció gyakran sikeres ott, ahol a tárgyalások kudarcot vallanak. A mediáció képes áthidalni sok olyan problémát, ami a tárgyalások és megállapodások során adódhat.  A mediátor az igényekre és érdekekre összpontosít – nem pedig a jogokra és a kötelezettségekre, ezzel serkentve a felek közötti együttműködést. Ezzel elősegíti a felek között létrejövő „nyerő-nyerő” egyezséget, amire vágynak, és aminek következtében elégedettek lesznek az eredménnyel. Ami azonban még ennél is fontosabb, a felek elérik saját valódi céljaiknak megfelelő elég jó megállapodást.

A vitában álló felek maguk döntik el, hogy el tudnak-e jutni a megegyezésig, és ennek természetét és feltételeit maguk szabják meg. A mediátor nem kényszerít semmilyen döntést, megegyezést vagy feltételeket a felekre, ezért nem következik be az egyébként elkerülhetetlen „nyertes-vesztes” helyzet, amely általában a peres vagy bírósági eljárásokat jellemzi. A felek ezáltal a megegyezés eredményét teljes mértékben kontrollálják. Megvan a lehetőségük, hogy olyan egyezségre jussanak, amely látszólag talán az egyik félnek igazságtalan, vagy úgyis dönthetnek, hogy nem veszik figyelembe az odavonatkozó törvényeket és más szabályokat. Feltéve, ha ez mind a kettőjük érdekében áll, és a döntés törvényes. A feleknek módjában áll, hogy eldöntsék, egyetértenek-e azzal vagy sem.

Ezáltal a felek megszabadulnak a bíráskodás, ítélkezés nyomasztó légkörétől. Bármikor kivonhatják magukat a mediáció folyamatából, és egészen a megegyezés végső aláírásáig semmi sem köti őket mindabból, ami elhangzik, vagy amit addig jóváhagytak. Azonban amikor már nevüket adták az egyezséghez, az jogilag épp úgy kötelező, mint bármilyen törvényes szerződés vagy bírósági ítélet.

Jelentkezési lap

 

Ellenőrzés

Vélemény, hozzászólás?

Newsletter Powered By : XYZScripts.com
%d blogger ezt szereti: